Soha nem látott mértékű fertőzéssel küzdenek a zalai szőlőültetvények, és a borászok egyre komolyabb döntések elé kerülnek: tőkék tízezreit kell kivágni. Horváth Attila Robival készített interjúja az Agroinform.hu-n jelent meg, amit változtatás nélkül közlünk. Olvasd el, fontos!

Tarsoly Róbert borász, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke szerint az előttünk álló év sorsdöntő lehet, és ha nem történik , akkor nemcsak egyes gazdaságok, hanem komplett borvidékek kerülhetnek veszélybe.

– Nagyon tartunk az idei évtől – fogalmazott Tarsoly Róbert. – A külföldi gyakorlat az, hogy 20 százalékos fertőzöttség fölött már kivágatják az egész ültetvényt. Magyarországon ez a határ jelenleg 30 százalék, e fölött kell szanálni minden egyedet, 20 és 30 százalék közötti fertőzöttség esetén azonban csak a beteg tőkéket kell csak kivágni. Amúgy a Zalai Borvidéken több termelőnél és több táblában elértük a 20%-ot – őszintén szólva, nem nagyon látom az okát annak, hogy a következő év miért lenne jobb, ha minden így marad.

Többet vágtak ki, mint valaha

A fertőzés mértéke Zalában már most drámai beavatkozásokat kényszerített ki.

– Nálunk egy húszhektáros területből több mint két hektárt teljes egészében ki kellett vágni – mondta. – A többi ültetvényben is jellemzően 10 százalék körüli volt a tőkekivágás. Ha ezt összeadjuk, egyetlen év alatt több mint 20 százaléknyi tőke tűnt el.

Nem egyedi esetről van szó. A hegyközség területén több nagyobb termelőnél is hasonló arányokkal találkoznak.

– Van négy olyan termelő, akiknek összesen nagyjából 45 hektárjuk van, és ott 25–27 százalék közötti a kivágás aránya – tette hozzá. – Ez helyi léptékben óriási veszteség.

A borász elismerte: Zalában olyan gazdaságok is vannak, ahol gyakorlatilag teljes ültetvényeket kellett felszámolni.

– Tudok egynél több olyan esetről is, ahol szinte mindent ki kellett vágni. Lehet, hogy maradt egy-egy kevésbé érzékeny fajta, de ez már gyakorlatilag a teljes újrakezdést jelenti – jelentette ki.

Utólag derült ki, hol volt a hiba

Tarsoly Róbert szerint a védekezésben eddig is mindent megtettek, amit akkor lehetségesnek gondoltak – de mára világossá vált, hogy ez nem volt elég.

– A fertőzött tőkék kivágását eddig szinte kizárólag szüret után csináltuk – mondta. – Most már tudjuk, hogy ez hiba volt. A vegetáció során folyamatosan kell eltávolítani a beteg tőkéket, nincs mire várni.

A kabóca elleni védekezésben is van még mozgástér.

– Nem csak a permetezésről van szó – hangsúlyozta. – A kijuttatási technológiában, az időzítésben lehetünk pontosabbak. Ezek finomhangolások, de ilyen helyzetben ezek is sokat számítanak.

Az összefogás nem választás kérdése

A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke szerint egyre nyilvánvalóbb: egyéni védekezéssel nem lehet megállítani a fertőzést.

– Egyedileg kapálózhatsz, csinálhatsz mindent szabályosan, de ha a környezeted nincs rendben, akkor hiábavaló – fogalmazott.

Ott a legnagyobb a baj nálunk is, ahol elhagyott, tíz–tizenöt éve felhagyott szőlők veszik körül az ültetvényeket.

Ezért a borvidéken közös stratégiát próbálnak kialakítani.

– Nemrég összehívtuk a termelőket, hogy egy olyan rendszert vázoljunk fel, amely közös szemlézésre, közös előrejelzésre és egységes időzítésű védekezésre épül – mondta. – Másképp ezt nem lehet.

A kistermelők számára ez lehet a vég

A fertőzés nemcsak gazdasági, hanem emberi tragédiákat is hoz.

Ma is beszéltem egy hetvenéves kistermelővel – idézett fel egy történetet. – Ki kell vágnia a szőlőjét, és azt mondta, hogy ő már biztosan nem telepít újra. Azt a hegyet egész életében művelte, most pedig ott tart, hogy bort kell majd vásárolnia.

Tarsoly Róbert szerint ez a jelenség szélesebb körben is megjelenhet.

– A kiskultúrás, kisparcellás szőlőtermesztésnek – ami sokáig divat volt – egy időre biztosan búcsút kell intenünk, amíg a tudomány nem talál megoldást erre a problémára – fogalmazott.

Reális veszély a borvidékek leépülése?

Felmerül a kérdés: elképzelhető-e, hogy hosszabb távon akár egész borvidékek is eltűnjenek?

– Nem akarok ijesztgetni, de ez reális – mondta a borász. – Ahol még nagy egybefüggő táblák vannak, és időben felismerik a problémát, megelőzhető a katasztrófa. Ha a fertőzöttséget egy százalék alatt tudják tartani, akkor menthető a helyzet. De ehhez nagyon szigorúan be kell tartani a szabályokat.

Tokajt is példaként említette.

– Tavaly még sokan azt hitték, hogy ott nincs probléma, most viszont kiderült: évek óta jelen van, csak nem jelentették. Ott is vannak már olyan területek, amelyeket teljesen ki kell vágni.

Mit kellene másként csinálni?

A hatékony védekezés alapja szerinte egyértelmű.

– Borvidékenként vagy hegyközségenként nyáron induló, két–három hetenkénti kötelező szemlékre van szükség, a fertőzött tőkék azonnali eltávolításával – sorolta. – Emellett előrejelzésre alapozott, egységes időpontban végrehajtott védekezés kellene.

Ehhez azonban a háttérfeltételek sem adottak maradéktalanul.

– A laborkapacitás nagyon kevés – mondta. – Ott, ahol még nem ennyire súlyos a helyzet, sokan bizonytalanok, nem merik azonnal kivágni a tünetes tőkéket. Egy gyors, megbízható vizsgálat sok konfliktust megelőzne.

Elhagyott területek, rendezetlen tulajdonviszonyok

Külön problémát jelentenek az elhagyott, nem gondozott területek.

– Ezek folyamatos fertőzési gócpontok – hangsúlyozta. – Az önkormányzati vagy magántulajdonban lévő, karbantartatlan területek kezelése nélkül hiába védekezünk mi.

Tarsoly Róbert úgy véli: a kiskultúrás, kisparcellás szőlőtermesztésnek – ami sokáig divat volt – egy időre biztosan búcsút kell intenünk, amíg a tudomány nem talál megoldást erre a problémára – Fotó: Horváth Attila

A jogszabályi környezetben történt előrelépés, de nem teljes a megoldás.

– A bortörvénybe bekerült az elhanyagolt ültetvények kényszerkivágásának lehetősége – mondta. – Ez segítség ott, ahol valódi ültetvényekről van szó. De a régi, felhagyott kisbirtokokra, út menti vadszőlőkre ez nem vonatkozik.

Tarsoly Róbert szerint hosszú távon elkerülhetetlen lesz a határozottabb fellépés.

– Ez kényes kérdés, mert sok tulajdonost érint, de ha nem lépünk, annak az egész borágazat issza meg a levét – fogalmazott. – Mi a magunk részéről próbáljuk rendbe tenni a környezetünket, akár területvásárlással is, de ez nem lehet csak az egyes termelők feladata.

A zalai borász szerint a következő időszak döntő lesz: vagy sikerül közösen, kellő szigorral és következetesen fellépni, vagy a fertőzés hosszú évekre átrajzolhatja a magyar borvidékek térképét.

Szöveg: Horváth Attila, agroinform.hu
Indexkép: Horváth Attila, agroinform.hu